Boldogság!!!!
A képek csupán illusztárciók!
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
Baba agya
Eddig még nem léteztem.
Soha senkit meg nem kérdeztem
Arról, hogy hogyan kell élni,
Mikor kell pontosan felsírni?
De eljött a nap, mikor tudnom kell,
Anya eddig bírta, indulnom kell...
Nehéz esemény mindenkinek ez,
De a fejem után jött az egész test!
Fájt mindenem, de levegőt nem vettem,
Majd egy nagy, mély "besóhajtás",
Tüdőben irtózatos szúrás és sírás!
Ezt mind én értem el, semmi túlzás!
Majd anya vállára tettek, szeretgetett,
Attól a perctől fogva dédelgetett!
Nem mert erősen engem megfogni,
Félt, hogy a testem ripityára fog törni!
Anya... anya... dehát már nagy vagyok!
De azért még homályosan látok...
Kérlek, segíts, pofozgass utamon!
Ezt a verset írom majd Neked,
Mutatom.
Más, amikor apa vagy
Minden más, amikor apa vagy,
Addig éltél, most szárnyat bontasz.
Kicsi édes mosolya vár téged,
Átkarol, nem kér semmit cserébe.
Angyal szárnyalt le a mennyből,
Szeretetet hozott, a megmentőt.
Tiszta lélek nem vár semmit,
Zsigerből, önzetlenül tud szeretni.
Szíved legmélyebb zugát elérte,
Hogy szemében te vagy a reménye.
Poklok kénköves bugyrába leszállnál,
Csak hogy eltöröld minden Kis bánatát,
Csak hogy lásd kirajzolva a mosolyát.
Lelked mélységes forrása fakad ki,
Nem számít semmi, csak maradj itt.
Erőt és egészséget adjon nekem Isten,
Örökre veled leszek, harcolni fogok érted.
Soha semmi ne álljon közénk,
Érted, neked élni, te Kis Csöppség.
Kevés csodát rejteget az élet,
De te eljöttél énhozzám reményben.
Rám néztél és szerettél, mikor senki más,
Erőt, reményt, békét hoztál.
