Egy kis barátnőm mesélte...
/A kép csak illusztráció, nem ő szerepel rajta, de ő sem csúnyább, mint ez a csaj./

Csütörtök ebéd előtt a főnök épp a feleségének telefonál, amikor belépek. Annyit hallok, hogy az esti szeretkezésre kéri fel a hölgy, ő meg azt feleli, hogy ha feláll neki, akkor ok a dolog.

- Hm főnök, ezek szerint nem mindig áll fel?! - kérdezem csodálkozva.

Látom rajta, hogy majdnem elküld a picsába,  de tetszem neki és eddig is kedvelt, hát nem teszi, csak ezt válaszolja.

- Majd segít a Viagra.
- Mi lenne, ha én ajánlanék egy jobbat?

Érdeklődő tekintetére lekapom a ruhám, ami alatt a tegnapi táncos fellépőm volt rajtam. Ugyanis táncoslányként dolgozom mellékállásban, mert a pénzből sosem elég.

Gyors bepattanok az ölébe, hozzá dörgölöm a testem… Nem azonnali az eredmény, hát csókkal segítek rá. Na, így már elérem azt amit akarok.

- Ugye, hogy jobb mint a Viagra? - nevetek rá pár perc elteltével - Vagy az talán gyorsabban hat?
- Dehogy! De most már abba ne hagyd! Nem mehetek az utcán álló fasszal.
- Ok, de meg kell ígérnie, hogy otthon erre gondol és segít a kedves nejének is szép emléket szerezni.

- Azt hiszem most már menni fog otthon is. - azzal nem sokat teketóriázott és berakta egyből a megfelelő helyre. Persze nekem se volt ez ellenemre, különösen, hogy utána kaptam egy csekket is. Szépen megajándékoztuk egymást. Mindenki azt kapta, amiből neki hiánya volt.
Mondtam, hogy a pénzből sosem elég!

 Másnap, pénteken a munkahelyemen rákérdeztem:
- Na főnök, ugye tegnap nem mondott otthon csütörtököt?!

Kicsivel később felhívott a főnök neje és meghívott egy vasárnap délutáni teára. Nem illik az ilyet visszautasítani, különösen, hogy hozzátett egy-két dolgot. Szerinte nem árt úgy készülnöm, hogy esetleg vacsorára is szívesen látnak majd és megmutatná nekem az ékszergyűjteményét. Azt is mondta, hogy ha nagyon megtetszik valamelyik nekem, szívesen nekem adja, neki úgyis sok van.

Egészen biztosan találok ott olyat, ami nagyon-nagyon fog tetszeni.