17 éves lány vagyok. Van az iskolában egy srác aki nagyon tetszik nekem. A kis lüke meg észre se vesz. A barátnőim szerint én nem akarhatok egy nálam fiatalabb fiút. A srác ugyanis csak 15 múlott, de ezt kinézetre nem mondaná meg senki. Kivéve talán az arcát, mert az tényleg kisfiús. Ám ez is nagyon vonzó rajta. Meg az izmai, a bicepsze és talán a farka is. Tündi szerint egy nimfomániás ribanc vagyok. Nem értem miért mondja, mikor ő a srácait hetente váltogatja. Ok, van hogy sűrűbben is. Csakhogy ő azt mondja, ha egy srácot szimplán leszop attól nem lesz az a srác a barátja. Emiatt talán egyáltalán nem is lesz neki olyanja.
Nekem ez a srác kell! Nem is egy alkalomra és nem is csak szopásra. Nem vagyok szűz már egy éve, de eddig senki nem tetszett annyira, hogy megállapodjak vele. Tulajdonképpen összesen három sráccal voltam azóta, de mindegyikkel csak egy–egy alkalommal és nem jött be egyik sem, na meg nem is úgy rendesen. Csak smaci, simi, de semmi nyalifali vagy olyasmi.
Tibi viszont néha néz csak rám, hiába minden próbálkozásom, hogy felhívjam magamra a figyelmem.
Egészen addig a szerencsés napig, amikor egyszer a metróban azonos szerelvényen utazhattam vele. Mindaddig bosszantott az, hogy éppen akkor olyan sokan utaztak ugyanabban az irányban, mint én. A sokan az szó szerint értendő. Talán mindenkinek elromlott az autója, mert mindenféle korú és nemű ember szorongott a szerelvényben összezsúfolódva. Szóval, bosszúsan néztem ki az ablakon és néha körülnéztem az emberek unott arcán. Először átsiklott a tekintetem valakién, aki mintha ismerős lett volna. Nem állt messze tőlem. Ráismertem. Ő Tibike. Nahát. Nem is néz rám. Most sem. Bevillant egy kép, amint mégis megteszi egyszer és rám mosolyog, majd megcsókol. A csókja gyengéd aztán elmélyül és megszűnik a külvilág számunkra.
Nos, akkor abban a pillanatban csak számomra szűnt meg. De csak egy pillanatra! Mert mi van, ha ez nem csupán a képzelet játéka volna? Most úgysem menekülhetne a drága. Azt meg nem hinném, hogy egy csók miatt segítségért kiáltana.
Hogy ezt valóra válthassam nem is kellett nagyon messzire furakodnom a tömegben. Tudtam, hogy még vagy fél óráig nem fog leszállni. A legközelebbi megálló előtt úgy tettem, mintha az ajtó felé igyekeznék, ám félúton – teljesen véletlenül – éppen Tibi előtt álltam meg. Nem köszöntem neki és ő is úgy tett, mint aki nem ismer engem. Nagyjából egy magasságúak vagyunk egy szorongó tömegben. A vonat mozgása miatt nem volt nehéz úgy helyezkednem, hogy teljes testtel hozzá simulhassak. Nekinyomtam a mellem és a combunk is összeért. Rekord idő alatt érezhettem, hogy a combjai között feltámad a keménység. Nem hagyta hát hidegen a fiúkát a testem érintése. Addig a pillanatig a fejem nem fordítottam feléje. Akkor úgy tettem, mintha a vonat mozgása miatt muszáj lenne belekapaszkodnom nehogy elessek. Ugyan hová eshettem volna, mikor egy tűt se lehetett volna elejteni abban a tömegben? Nem zavart az sem, hogy hátulról is nekem nyomódott valami kemény. Egy másik férfi is felizgult. Nem csodáltam, mert elég szorosan voltunk és elképzelhetőnek tartottam, hogy egy másik nő liheg a nyakába, emiatt a reakciója. Hm. Lihegni én se átallottam. De nem nagyon, csak épphogy. Szembefordultam Tibivel és óvatosan ráfújtam az arcára, majd bele a pólója nyakkivágásába. Enyhén megborzongott, de nem szólt.
Elérkezettnek láttam az időt a csókos–tervem végrehajtására. Megint csak véletlen lehetett, hogy amikor a szerelvény gyorsított, hozzáértettem a számat az ajkához. Nyomban elkaptam persze és bocsánatkérő pillantást lövelltem feléje. Ezt már nem bírta a drága, elmosolyogta magát. Ha mosolyogsz akkor tetszik ez neked is. Kipróbáltam azonnal és most már tisztán látszott, hogy a tettem szándékos volt, amikor újra megpusziltam a száját. Megint csak röviden és vártam a reakcióját. Egy pillanatra mintha elhúzta volna zavarában a fejét, persze messzire nem tudta volna, de szerintem nem is akarta, mert a következő pillanatban ő puszilt rá az én ajkamra. Ezt elismételtük párszor, egyre hosszabban tartva egymáson a szánkat, mígnem kapott tőlem egy nyelves puszit. Kidugtam a nyelvem és megnyaltam érzékien a száját. Rögtön utána a sajátomat is, ezzel jelezve neki, hogy nekem ez se lenne ellenemre. Nos, neki se volt semmi kifogása, így hát hamar belefeledkeztünk egymásba. Észre se vettem, hogy közben ösztönösen riszálom a csípőm ezzel stimulálva a puncim és az ő combját, farkát is. Mellékhatásként a mögöttem álló férfi erekciója is megnőtt. Ez nem is volt kellemetlen, hiszen akárkihez is tartozott tényleg elég kemény és méretes volt. Ami viszont zavart egy picit, hogy hátulról egyre jobban hozzám préselődött a teste. Vékony, aránylag rövid szoknya volt rajtam egy csipke szélű tangával, ami így bepréselődött a vágataimba. Eleinte úgy gondoltam, hogy ez csak a testközelség miatt van, ám hamar rá kellett jönnöm, hogy engem bizony ott fűrészelnek most. Matató kezek érintették a combom elöl–hátul. Vagyis nem annyira a combom, hanem inkább a hasam és a derekam hátsó részét. Elölről Tibi vette magának a bátorságot, hogy meghúzza a tangám, de a következő pillanatban már a mögöttem álló srác aktivizálta magát és tette ugyanezt hátrafelé.
Megálltam a csókkal és kérdőn néztem Tibire. Ő úgy tett mintha semmit sem értene ebből. Egy tömött metróban csak nem kérdezhettem meg tőle hangosan, hogy „ugye te húzgálod a bugyimat?”
Az ingerlés nemhogy abbamaradt volna, hanem a melleimen is éreztem már kezeket. Mindkettőn egyet. „Ok, gondoltam magamban. Ez még jobb így mintha csak szimplán csókolóznánk. De ha te úgy, hát akkor én is…” Bal kezemet magunk közé ejtettem, jobbommal a nyakánál fogva magamhoz húztam a fejét és folytattam a csókot. Hamarosan a balommal megtaláltam amit kerestem. Nem tűnt picinek. Egy 15 éves fiúnak nem lehet ekkora. Biztosan a mobilja. Csak annak más kéne legyen a formája! Miközben ezen álmélkodtam és csókoltam már–már eszeveszetten a meglepett srácot, becsúsztattam a kezem a sortjába és kitapintottam. Nem viselt alsóneműt így egyből érezhettem, hogy az bizony nem a mobilja.
– Azta… – lihegtem a szájába.
– Akarod? – kérdezte meglepődve.
– De még hogy! Gyere, a következőnél szálljunk le, ok?
– Jól van, de… Nekem edzésem lenne.
– Nyugi, fogsz te edzeni! Amúgy meg ismerem az edzőt, tudod?! Majd kimentelek valahogy. Hazudunk egy hihetőt, ok?

A hátam mögül halk nevetés hallatszott. Ekkor már muszáj volt hátrafordulnom, ami csak félig–meddig sikerült, azonban a meglepetéstől elállt a szavam. Az edző bácsi volt az. Gyuri. Ő volt a „fűrész” másik végén. Ő húzgálta a bugyim hátulról és az ő farkát stimuláltam a fenekemmel akaratlanul.
Gyuri bácsi olyan harminc körüli erőteljes testfelépítésű, igazi macsós pasi, aki eléggé közvetlen volt velünk fiatalokkal mindig, bár ezt álmomban se tételeztem volna fel róla.
– Sziasztok. Megértem ám én a fiatalokat. Magam se vagyok annyira öreg. Nem kell hazudnotok. De én jobbat tudok. Ilyenkor nemigen mehettek sehova folytatni az itt megkezdett edzést – kacsintott ránk – De ha akarjátok szívesen beengedlek titeket egy órácskára az irodámba. Ott senki sem mer zavarni.
Nem gondoltam másra, nekem csak Tibi kellett. De annyira felhúztak, hogy ha a srác kéri ost ezt tőlem, tutira beleegyezek. Ő szokás szerint döntésképtelennek bizonyult, mert visszakérdezett.
– Te ezt szeretnéd Nóri?
– Öhm… Nem is tudom – adtam a bizonytalant. Picit bizonytalan voltam, igen, mert bár határozottan tudtam mit/kit akarok, abban nem szerepelt volna Gyuri bá. Féltem, hogy a helység bérleti díját rajtam hajtja be. E félelme nem is volt alaptalan, hiszen itt a metrón is izgatott és a nyakamba is belecsókolt. Bár azt ráfoghatta volna a szerelvény mozgására is talán, de…
Igyekeztem ekkor visszavonulót fújni és hajlamos voltam elfelejteni, hogy épp az imént hívtam el Tibit.
– Én ezt nem akartam. Csak a metró mozgása miatt… Véletlen az egész, na.
– Igen, biztosan véletlen volt az a nyelvcsata és én is teljesen véletlenül csókoltam a nyakadba. Finom a bőröd egyébként – mosolygott Gyuri bá – De tudod, ezt mégiscsak meg kéne beszélnünk. Nyugodtabb körülmények között. Nem gondolod?
– Nincs mit megbeszélni – kezdtem ideges lenni. A vágy elillant és most már Tibit sem akartam. Vagyis őt igen, de majd máskor.
– Szerintem meg lenne. Nem illendő rátámadni a nálad kisebb fiúkra ám. Az az érzésem, hogy apukáddal kell ezt megbeszélnem.
– De mondom, hogy véletlen volt.
– Igen, ahogyan ez sem lesz számára meggyőző gondolom – azzal elém tartotta a mobilját, ahol láthattam, hogy premier plánban tolom át a nyelvem Tibike szájába, miközben ő meglepett szemekkel fogadja az ajándékomat.
Elvörösödtem és első ijedségemben igyekeztem kiverni a kezéből a mobilt, bár a nagy tömeg miatt ez lehetetlen volt, na meg Gyuri bácsi nem véletlen volt edző. Sokkal jobbak a reflexei mint nekem. Gyorsabb nálam. Nem volt hát választásom. Ha el akartam kerülni apu büntijét, muszáj volt behódolnom. Ugyan kinek hiányzik, hogy egy vagy több hónapra mindentől eltiltsák?! Apu ugyan sosem emelt kezet rám, de a büntetéssel komolyan bánt. Nagyon szigorú volt és következetes. Anyu esetenkénti megbocsátása sem hatotta meg.
Nem szóltam semmit, csak ajkam beharapva bólintottam beleegyezésem jeléül.
Gyuri bácsi ekkor Tibihez fordult:
– Mondd csak Tibi? Tetszik neked ez a lány?
Tibi irult–pirult, de bólintott.
– Rendben. Akkor hármasban beszéljük ezt át. Mondjuk úgy, hogy ma külön edzést tartok nektek. Nem kell félnetek. Semmi olyan nem fog történni, amit ti ne akarnátok – közölte megnyugtatásnak szánva az utolsó mondatot, ám én ekkor már nem bíztam benne. A tekintetében ugyanis olyan ragadozó mosoly jelent meg, mint amikor az oroszlán készül megölni a kiszemelt antilopot. Én voltam az antilopja akkor abban a pillanatban.

Hamar beértünk az irodájába és elnézést kért, de a többieket előbb el kell rendeznie, aztán folytatjuk a külön megbeszélésünket. Reménykedtem, hogy kisurranhatok, de a szemét ránk zárta az iroda ajtót.
– Figyelj Tibi. Ne haragudj rám.
– Nincs harag – válaszolta szemlesütve a srác. Hirtelen nagyon fontos lett számára felfedezni a cipője orrán valamit, mert nem nézett rám, csak lefelé.
– Ok. Akkor nem is kéne itt lennünk.
– Hova akartál hívni?
– Tessék?
– Tudod… A metrón… Azt mondtad szálljunk le és menjek veled.
– Csak sétálni szerettem volna veled – hazudtam, mert az eredeti tervem szerint beültünk volna a parkba egy padra és a lelket is kicsókolom belőle. Talán mást is tettem volna vele, de azt akkor nem terveztem előre.
– Értem. Szeretek sétálni. Veled jó lett volna.
– Tényleg? Eddig észre se vettél engem.
– Pedig igen. Csak nem gondoltam, hogy egy idősebb szép lánynak bejönnék.
Kis szünetet tartott, mert egyikünk se szólt. Mit mondhattam volna? „Bocsi, de régóta szeretlek és nem tudtam visszatartani magam.” Elég bénán hangzott volna. A másik verzió, hogy szimplán megkívántam őt, még bénább… Kurvásabb.
– Nagyon finom volt amit csináltál – törte eg végül a csendet.
– Amit én csináltam? Te ugye nem tettél semmit – öltöttem rá a nyelvemet csúfondárosan.
– Tudod… Én még sohasem… Nem volt barátnőm eddig. Most sincs.
Majdnem rákiabáltam, hogy most már van. De mégse mondhatok ilyet. Lehet nem is tetszene neki az ötlet. Helyette adtam a meglepettet.
– Ezt higgyem is el? Egészen jól csókolsz. Szerintem nem ez volt neked az első.
Felcsillant a szeme, de neki csak a dicséret része esett le.
– Tényleg tetszett amit csináltam? Pedig tényleg te vagy az első. Ok, már láttam filmen ilyet, de eddig sose mertem megkérni rá senkit.
– Na és miket láttál még filmen? – kérdeztem epésen.
Hát hogyne lettem volna rá mérges, mikor itt vagyok/lennék neki én és ha akarná napokig gyakorolhatná velem ezeket.
Ismét fülig elpirult. Nagyon aranyosan tud pirulni. Emiatt valahogy eszembe jutott az, amikor a kezembe csúszott a farka és… Forróság öntötte el a testem. Szóval… Én is zavarba jöttem a saját kérdésem miatt is.
– Sok mindent – vágta ki magát.
– Nem hiszem. Meg élőben egyébként is más mint filmeken.
– Igen. Tényleg más. Sokkal jobb. Különösen, ha… – elharapta a mondókáját.
– Ha?
– Semmi.
– De, mondd csak, ha már elkezdted.
Ekkor kulcs csörrent a zárban és visszaérkezett Gyuri bácsi.
– Na ez is megvan. Kiosztottam a napi feladatokat és mondtam, hogy amint elvégezték mehetnek haza. Senkisem fog minket zavarni.
Azzal leült az asztala mögé a székbe és kézbe vette a mobilját. Hamarosan hallhattam apu hangját.
– Szia Feri. Csak szólni akartam, hogy nálad van a lányom. Ma lehet egy kicsit később ér majd haza, de ne aggódj, én viszem haza. Csak egy kis külön edzést tartok a legtehetségesebb diákjaimnak. Ugye nem gond? Persze, ha mást terveztetek, valami családi program, vagy…
Azt se tudtam, hogy ismerik egymást apuval, nemhogy ennyire jó viszonyban legyenek. Apu nyilván azt felelte, hogy semmi baj, maradjak csak ameddig kell, mert semmi program nem volt mára.
Letette és rám mosolygott.
A következő hívás előtt odafordult Tibihez.
– Mondd csak Tibi, de őszintén. Tetszik neked Nóri?
Tibi hebegett habogott, de a végén csak bólintott.
– Értem. Ha mást mondasz, azt hinném nem bízol bennem. Vagyis bennünk, mert ezt Nóri is hallotta ám – mosolygott Gyuri bácsi, pedig Tibi egy szót sem szólt.
– Na, akkor… Neked van mára valami különleges programod? Tudod… Barátok, vagy családi esemény, amiért haza kéne sietned.
– Nem. Semmit se terveztem mára. Csak edzés és tanulás.
– Rendben.
Azzal felhívta Tibi szülei közül is valamelyiket és kimentette ugyanúgy ahogy engem. Mondanom se kell, hogy az engedélyt megkapta rá vonatkozóan is.

– Srácok, nagyon aranyosak voltatok ott a buszon. Lenne kedvetek megismételni azt?
– De mégis, hogyan?
– Mi a baj?
– Hát… Nem szoktam közönség előtt. Ok, amúgyse, mert nem na… – hadartam.
– Mondja ezt az, aki egy tömött metróban sok ember szeme láttára rohant le egy kiskorút – csúfolódott az edzőnk.
– Én nem is… Az csak véletlen volt.
– Ugyan kit akarsz becsapni Nóri? Látod? Tibi őszinte volt. Kérlek legyél most te is az. Nem muszáj elmondanod, hogy miért tetted. Szerintem mi férfiak megértjük ezt. Ugye Tibi?
A fiú értetlen képpel nézett, mégis bólogatott. Ennyit az őszinteségéről – gondoltam.
– De ha már edzést ígértem nektek mára… Ennyit megtehettek. Nem hiszem el, hogy egyiktek se akarná. De ha zavar, akkor nem nézlek titeket, ok?
Azzal látványosan hátat fordított nekünk.
– Na kezdhetitek.
Tibivel egyszerre léptünk egyet egymás irányába. Megállt, majd ügyetlenül felém fordította az arcát. Adtam neki egy puszit, majd megnyaltam az ajkát és visszahúzódva a szemébe néztem. Picit csillogott, de ellenkezés nem látszott rajta. Szorosabban álltam elé, majdnem mint a buszon és nem tartottam vissza magam. Dörgöltem a puncim a combjához és csókoltam. Rövidesen már nem én irányítottam. Pár perc múlva lihegve állt meg.
– Nem baj? – suttogta.
– Nem – leheltem szinte a szájába.

– Miért nem foglaltok helyet? Ott az a fotel, elfértek benne ketten is. Úgy sokkal kényelmesebb.
Szófogadóan odaléptünk, de egyikünk se tudta mit kéne tennünk. Gyuri bácsi kiadta a következő utasítását.
– Tibi te ülj le és Nóri majd beleül az öledbe, veled szemben. Tudod vigyázni kell a nőkre. Mégiscsak ők a gyengébb nem.
Így tettünk, de csak néztünk egymás szemébe. Egyikünk sem mozdult. Nem, nem az miatt, hogy Gyuri bácsi nézett. El is felejtettük mindketten már, hogy azt ígérte nem néz ide.
– Ok. Akkor első a kommunikáció – folytatta Gyuri bácsi.
– Nóri, ugye nem vagy szűz?
– Öhm… Ez eléggé…. Személyes…
– Igen, de tőlünk senki sem tudja meg. Nem azt kérdeztem, hogy hányan jártak benned. Na az tényleg személyes lenne.
– Ha annyira tudni akarja, hát összesen csak egy pasim volt. Úgy… – elharaptam a mondatot, mert rájöttem, hogy rászedett a kérdésével.
– Azta… – ámult el Tibi – Ez komoly? Egy ilyen szép lánynak már sokkal több lehetett volna, vagy nem?
– Ez nem illendő kérdés Tibi. Tanuld meg, egy úriember soha nem foglalkozik egy nő előéletével. Kivéve, ha az rá nézve veszélyes lehet.
Kicsit felbosszantott, hogy egyik pillanatban vallatnak, a másikban meg mintha én ott se lennék. Gondoltam kivágom én magam.
– Na és ha nekem nem felelt meg senki?
– Ó, ez rád nézve Tibi nagyon hízelgő – folytatta az edző, ismét mintha ott se lennék – Éppen most vallotta be Nóri, hogy te megfelelsz neki.
– Tessék? – adta az értetlen Tibi.
– Ugyan már! Ha nem tetszenél neki vagy nem kedvelne kicsit sem, nem mászik rád a metróban.
Talán szerelmes is…
– Nemis… – vörösödtem el, de egyben ismét felizgultam. Éreztem amint Tibi farka is kemény. Gyuri bácsi a fején találta a szöget. Tényleg csak rá gondoltam lehetséges pasimként. Pedig többen kérték, hogy járjunk, de összehasonlítás után mind kikosaraztam. Egyszerűen senki másra nem vágytam. Rá viszont nagyon is. Most is. Egyre inkább kezdtem elveszíteni a türelmem. Talán ez látszott rajtam, talán másért, de Gyuri bácsi ismét utasított minket. Igaz, kérve, de miért is mondtunk volna nemet?
– Na, akkor minden rendben. Folytathatjátok is, hiszen mindketten tetszetek a másiknak.
Mi folytattuk és ilyen pózban tényleg sokkal jobb volt. Nekem. Tibinek nem tudom, bár a reakciójából ítélve talán… Ugyanis kis idő múlva abbahagyta és megfogta a derekam, megállítva ezzel engem a mozgásban.
– Mi a baj? – érdeklődtem fátyolos hangon, hisz nem volt messze az orgazmusom, ez a kis buta meg csak úgy leáll. Sőt, engem is leállított.
– Nyomsz – mondta halkan.
– Azt hiszem Tibinek kéne egy kis szünet – szólt Gyuri bácsi.
Felkeltem róla, bár nem nagyon akaródzott. Remegett a lábam és lerogytam elé térdre. Pedig nem akartam. Ezzel viszont a nadrágja került szemmagasságba. Nedves volt.
– Te? – csak ennyit tudtam kinyögni. Tibi elpirult. Most is aranyosnak tartottam persze, de zavart egy kicsit, hogy neki jó lett, engem meg úgy hagyott. Az edzőnk vette a lapot.
– Igen Nóri. A fiúk általában előbb élveznek el mint a lányok. Ez pusztán biológia. De ez nem jelenti azt, hogy neked ne lehessen jó. Van is egy ötletem, ha elfogadjátok.
– Tessék?
– Ne ijedj meg Nóri, nem akarok én semmit tenni. Tibinek kéne viszonoznia a kedvességedet.
– De, hogyan? – vörösödött el megint a srác. Gondolom a kérdésre nem várt választ ám mégis megkapta.
– Ó, több módja is van annak. Mondjuk a combodra ülteted és simogatod a punciját. Végülis ő is azzal érte el, hogy neked jó legyen.
Tibi bebizonyította ekkor, hogy elég erős fiú. Felemelt a combjára ültetett, csókolta a nyakam a szám és simogatta bugyin keresztül a pinám.
– Ennek ilyen nedvesnek kell lennie? – suttogta.
– Aha – suttogta Gyuri bácsi is átszellemült arccal. Ekkor vettem észre, hogy most ő került elénk térdeplő helyzetbe és nagyon figyelt meg szimatolt. Igen, szó szerint szimatolt mint egy vadászkutya. Ez engem most nem zavart valahogy és Tibit sem érdekelte. Sokkal jobban el volt foglalva most velem.
– Ez most jó neked? Milyen érzés? Csináljam másképp? – érdeklődött szinte minden mozdulatra.
Én nem tudtam feleln, meg mit is mondhattam volna. Közeledtem a csúcshoz…
Az edző viszont válaszolt neki. Csak az utolsó kérdésére.
– Úgy látszik Nórinak több kell. Tényleg jó ötlet másképp próbálkoznod. Láttál már olyat filmen, amint a nőnek a punciját puszikálják?
– Öhm… Igen. Azt hiszem. Azt kéne most tennem?
– Szerintem nem rossz ötlet, tényleg.
Mielőtt megszólalhattam volna, Gyuri bácsi ölbe kapott és felfektetett az asztalra és eközben már a szoknyámmal együtt a bugyit is lehántolta rólam. Gyorsabban történ, mint ahogy elolvastad ezt a sort. Tibi zavartan állt még mindig a fotel előtt.
– Gyere csak ide – szólt az edző és Tibit kezénél fogva odarántotta, majd térdre kényszerítette éppen a puncim bejárata előtt. Mielőtt szégyenemben vagy felháborodásomban szólhattam volna, Gyuri bácsi szólt.
– Várj megmutatom, hogyan kell - és hozzámhajolva egyből rácuppant a puncimra. Megrándult a testem a vegyes érzések hatására. Meglepődés, szégyen, pici undor nagy élvezettel keveredett bennem a nyelve hatására. Akkora undort nem keltett, hogy a gyomrom keveredjen fel.
Ő ezt jó jelnek vette, mert pár nyalintás után abbahagyta és odatolta Tibi arcát.
–Látod? Könnyű és finom. Ugye milyen jó az illata? Neked is tetszik az íze? Nem úgy. Erősebben és először végig kívül, majd egyre beljebb, aztán feljebb és a végén. már csak a csiklót nyald, szopogasd. Amikor ahhoz a részhez érsz... Igen, az ott a lányok csiklója. Nóri puncija különösen illatos és szép, nekem elhiheted. Láttam már párat. Szóval mikor odaérsz a csiklójához, akkor egyik kezed ujját bedughatod oda, ahol addig nyalogattad.
Ezt mindjárt a gyakorlatban is megmutatta úgy, hogy megfogta Tibi csuklóját és betolta egy ujját belém. Ez megint vegyes érzéseket keltett bennem. Részben azért, mert edzőnk is hozzám ért. Hogy mennyire volt szándékos azt nem tudtam, bár szavai miatt azt gondolhattam, tetszik neki hogy megérinthet. Másik oka az, hogy még mindig szégyenkeztem kicsit, de kezdtem élvezni is, hogy egyszerre két pasi is igyekszik engem eljuttatni a csúcsra. Furcsa volt ez nekem, mert sose gondoltam volna, hogy ez jó érzés lehet. Olyan büszkeségféle... Két férfi tart szépnek ott, ahol eddig senki sem látott.
Furcsa volt az is, hogy Tibi nem undorodik tőlem. A puncimtól. Sőt láthatóan, érezhetően élvezte, mert elég ügyesen kezelte. Egy szűz fiú, aki sosem látott ilyet és mégse érezte büdösnek… Rendben, az hogy megcsókolt és simogatott, az ugye senkinek nem kellemetlen és nem okoz igazi gondot. De ez már... túl intim. Még irányítás mellett is. Mert Gyuri bácsi továbbra is osztotta az észt neki, Tibi pedig tette amit ő mondott. Hozzá nem is rosszul. Sőt. Majdnem ismét ott tartottam, hogy elér a gyönyör. De csak majdnem, mert épp előtte Tibi abbahagyta.
Homályos tekintettel neheztelve kerestem az okát a tettének.
– Bocs, begörcsölt a kezem. Mindjárt folytatom, ha akarod még – szólt.
– Ejnye. Nem szabad abbahagyni. Csökken a vágy benne és elmúlik az érzés. Így nem fog téged szeretni – rótta meg őt Gyuri bácsi. Állj félre, majd én befejezem; azzal arrébb tolta a megszeppent fiút és lefetyelni kezdett. Aztán csak két kezével igyekezett könnyíteni rajtam közben Tibit utasította.
– Csókold meg. A szád csak nem fáradt el. De ha elmúlt a görcsöd a mellét is simogathatod. Az is jó érzés ám! Nekünk is meg a nőknek is.
– Tudom, láttam azt is filmben.
– Akkor rosszul láttad. Azt nem úgy kell! Bontsd ki és vedd a kezedbe, masszírozd és csókold meg. Egy nagyon picit meg is haraphatod azt a szép bimbócskát. Igen, azt ami olyan szépen meredezik neki. Ugye milyen kellemes?
– Finom – szólt Tibi – Már nem is vagyok fáradt.
– Ok, akkor gondolom megint áll neked. Add neki, hadd szeretgesse. Szeretik ám a nők azt is.
Közben engem elért a gyönyör, de nem volt nagy. Talán mert egy idegen férfi, talán a kora miatt, vagy csak a szokatlan helyzet miatt... Csendes orgazmus volt és rövid. Az edzőnk észre se vette talán, mert nem hagyta abba. Zavaromban nem állítottam le. Na meg azért sem, mert úgy éreztem magam mint egy edzésen. Kibírok én még egyet, de most már tényleg Tibi kell majd.
Kb ekkor ért oda Gyuri bácsi, hogy bátorította Tibit, adja a számba a farkát. Tibiben viszont feltámadt a szemérem. Szégyenlős a szentem. Érte nyúltam és a fenekénél fogva magamhoz húztam. Félkönyékre emelkedve kibontottam és rábuktam. Már állt neki. Előző orgazmusa miatt volt némi félig rászáradt réteg aminek fura íze volt, de ez pár pillanat múlva elolvadt róla és utána már ízlett a rúdja. Gyuri bácsi kimeredt szemmel nézte a ténykedésem. Leállt pár percre az oktatással is. Aztán észbekapva, hogy ez mégiscsak edzés, folytatta. Felváltva dícsérte a technikámat, kb ilyen szavakkal.
– Ugye milyen jól csinálja? Csodás kis ribanc a szerelmed.
– Mmm... – mondtam tiltakozásul hiszen Tibi soha nem vallott szerelmet, bár nem hiszem, hogy megértették mit akarok mondani.
Közben kezdett kellemetlenné válni az ujjazás, emiatt eltoltam az edző kezét. Ő talált annak más elfoglaltságot. Szembe állt Tibivel, így félig a hátam mögé kerülve, elgondolkodva masszírozta melleim. Először el akartam tolni onnan is, de ez nem volt kellemetlen nekem, rajta meg az látszott, mintha nem is figyelne oda. Tényleg mintha csak Tibinek mutatná, hogyan kell.
Nyilván kis szerelmem nem rá figyelt, hanem a benne feltoluló érzésekre. Egyre hangosabban szuszogott, néha megmozgatta a csípőjét és simogatta az arcom a hajam. Mielőtt tele lőtte volna a szám az edzőnk leállított.
– Várj Tibi. Nem lehetsz önző. Neked ez már a második lenne, Nórinak meg alig volt jó. Gyere, állj ide. Látod? Ide kell betenned – és odaigazította a faszt a bejáratomhoz.
– Állj – mondtam, de folytatni nem tudtam, mert Tibi óriási lelkesedéssel egyből tövig vágta belém, hogy a szemeim is fennakadtak, meg a lélegzetem is bent rekedt. Akkora mérete volt, hogy eléggé feszített így, hogy nem hagyta alkalmazkodni a testem. Szerencsére neki is érdekes élmény lehetett, mert amint bennem volt elkerekedtek a szemei és csak annyit tudott kinyögni, hogy
– Baszki... Ez király egy érzés
– Na ugye? – tromfolt rá Gyuri bácsi – Ez az amit nem érezhetsz a filmet nézve. De vigyázz, nem élvezhetsz bele. Nem kéne még gyereket csinálni neki.

Tibi szót fogadott, mert mikor érezte, hogy jönne, kivette és kezemet rászorítva kiverette magának. Jutott belőle a hasamra, combomra, meg az ő lábára is.
– Ez tényleg csodás volt. Meg kell mosakodnom.
– Menj csak. Utána hazaviszlek titeket, ok? De senkinek egy szót sem. Talajgyakorlatokat tanítottam, ha bárki kérdi. Kaptok is különóráért egy–egy ötöst. Megérdemlitek.

Mikor Tibi kivonult a zuhanyzóba, fel akartam kelni az asztalról. Kicsit kocsonyásak voltak ugyan a lábaim, de tudtam hogy hamar elmúlik ez. Gyuri bácsi kedvesen marasztalt.
– Várj még. Tudom, hogy neked még nem volt igazán jó. Ha akarod segítek neked.
Azzal elővette a farkát és mutatta, hogy meg tudná tenni, ha beleegyezek. Ha meg akart volna erőszakolni, semmit sem tehettem volna. De ő rám bízta akarom e.
– De... Mi lesz ha meglátja Tibi?
– Nem fogja. Vissza zártam az ajtót, neki meg kell majd várnia. De nem kell megtennünk, ha félsz.
– Nem félek. Na meg jó is lenne, de nekem Tibi kellene.
– Tudom drága, a döntés a tied.
– Kienged ha nem akarom?
– Persze – azzal kissé csalódottan a kezembe nyomta a kulcsot.
Lenéztem a farkára. Ez is szép darab. Lassan leszálltam az asztalról. Gyuri bácsi félig már elfordult tőlem. Elé perdültem és hozzá simulva adtam a szájára egy puszit. Ő mosolygott és boldogan viszonozta. Nem tudom milyen íze lehetett a számnak, de ő nem bánta. Egy percig nagyon élvezetesen csókolt, kezével markában tartotta a fenekem. Megvonta a száját enyémtől, de csak hogy megerősítést kaphasson.
– Akarod? – kérdezte halkan.
– Igen – suttogtam vissza.
Álló helyzetben magára emelt és húzogatott magán. Figyelte a szemem, amikor épp nem csókolta a nyakam, vagy a szám.
Megvárta míg nekem jó lett és csak ekkor kérdezett rám.
– Hova szeretnéd?
– Imádnám ha megtöltené a puncim. Van a táskámban esemény utánim.
Teljesítette a kérésem. Nekem ettől ismét lett egy kisebb orgazmusom.
Hm ez már 3 2 1. ��

 *.*.*

De csak ennek a résznek lett vége. Tibivel még volt kalandunk. Muszáj volt betanítanom, bár én magam se voltam tapasztalt. Vele akartam azonban tapasztálatot szerezni. Sokat.
Már másnap sikerült is az első tanfolyam.