2023. jún 14.

Pornószínésznő akarok lenni 6.

írta: Nilla30921008
Pornószínésznő akarok lenni 6.

a sztori vége

Van egy kedves barátom, aki felhívta a figyelmem, hogy a sztoriknál nem árt karakterlapot készíteni. Neki - miatta - készült ez a valami...

Barbi karakterlapja

Nyár van, nagy a hőség. Kívül is és bennem is. Próbálom magam lehűteni a medencében, de nem megy. Folyton a szexre gondolok. Befelé veszem az irányt, azzal a szándékkal, hogy letámadom a kedvesem. Ehhez már amúgyis meztelenre vetkőztem az úszás miatt. Testem kissé nedves kívül. Belül már nagyon. Beérve férjem rámszól amikor meglát, bár észreveszem, hogy a látványomra azonnal felállt a farka.

- Drágám. Vendégünk van.

Szemem sarkából észlelek egy másik férfit. Vonzónak tűnik most ő is. Hát ki bánja ha ő is be akar szállni?! Tudom, hogy megtalálják az utat, ahol mindketten beférnek a testembe. Nekem most kell az az orgazmus. Nem tudok várni. Nem akarok várni!

- Látom édesem - búgom csábosan - De nem én hívtam meg. Ő legyen a te gondod. Nekem nem gond.

Azzal térdre ereszkedek előtte és várom a nekem járó csókokat, becézgetéseket. Fél szemmel a vendégre pillantok - mennyire tetszik neki a látvány?! Nadrágja elején látszik, hogy eléggé. Pedig csak most jöttem be. Máris beindult. Halkan köhécsel, hogy felhívja magára a figyelmét, eközben nekem már kezemben a szerelmem édes dorongja, amit hamarosan magamban érezhetek. De ha már felhívta magára a figyelmem, hát az övét is előveszem. Csak azért, hogy ne érezze magát elhanyagoltnak a kedves vendég. Senki se hányhatja a szememre, hogy rossz háziasszony lennék.

Élvezi is az érintésem és igyekszik viszonozni is. Hamarosan ő is becézgetheti a mellem, megengedem neki. Férjem enyhén elképedni látszik, de fontos lehet neki a vendég, mert nem szól ránk.

Ezután külön-külön mindketten megdugnak előlről, hátulról és aztán egyszerre is felpróbálnak hason és hanyatt fekve is, majd a vendégünk bebizonyítja, hogy ő egy igazi macsó pasi, aki elbír egy nőt a karjaiban és felállva, elölről hatol belém. Álló helyzetünket a férjem kihasználja és talán bosszúból, talán csak azért, hogy ő ki ne maradjon a jóból, hátulról tesz magáévá. Fejem  a vállára hátra döntve élvezem, amint mozognak bennem és kéjt kéjre halmoznak, immár sokadjára.

 

Minden jónak vége lesz azonban egyszer, én kielégülök, testem túlcsordul szinte, ők meg kiürülnek, de elégedetteknek tűnnek. Tisztálkodást követően, egy lenge átlátszó fátyolruhában riszálom a fenekem és pezsgővel, meg teasüteménnyel kedveskedem nekik azért, amit értem-velem tettek.

Az idegen férfi és férjem beszélgetéséből már csak ennyit hallok:

- Hát köszönöm Lacikám a meghívást. Igazán kedvemre való a desszert és a kezdeti idegenkedésem után meg kell állapítanom, hogy ilyen családias hangulatú tárgyalásban sosem volt részem. Az üzlet tehát megköttetett. Remélem meghívsz hamarosan újra. Bemutatnám a feleségem is, amikor jövök a zárótárgyalásra. Nézd így néz ki. Ugye milyen gyönyörű ő is?

Fél szemmel látok csak a tabletjére, ahonnan egy tényleg csinos, barna nő mosolyog ránk.

A fenébe! Hogy lehet, hogy őt is megkívántam?! Egy percet se gondolkodok, szokásom szerint azonnal a tettek mezejére lépek:

- Minek várni? Szívesen látunk titeket ma estére vacsorára, ha nincs halaszthatatlan programotok.

Egy pillanatra elképedést látok, majd összevillan a két férfi tekintete, amiből persze csak ők érthetnek, majd vendégünk előkap egy mobilt és hamarosan hallom is a barna nő hangját. Eléggé kedvesnek hat és elbűvölően vékony, nem olyan alt-rekedtes tónusú mint az enyém. Annyit kiveszek a telefonálásukból, hogy meghívás elfogadva, jönnek.

Hurrá! Vajon mit rejt még a mai este? Magamban már előre tervezgetem, hogy miket fogok tenni egyikükkel-másikukkal és mit hagyok tenni nekik magammal.

A pillanat varázsa szétfoszlik, vendégünk búcsúzik.

- Muszáj hazamennem, mert az én kis feleségem képes és a szomszédotokba csenget be, ha nem magam fuvarozom ide.

Szabadkozik nevetve.

- Ez természetes. Akkor várunk este kilencre mindkettőtöket. Köszönjük, hogy elfogadtátok a meghívásunkat. - így a férjem. Mintha előre megterveztük volna, pedig dehogy!

 

Magunkra maradva azonban így mérgelődött:

- Ugyan mi jutott eszedbe, hogy egy üzletfelem karjaiba omlasz? Mi van ha erkölcsösebb és ezzel tönkre teszel mindent?

- Ajj, hát nem lett semmi baj, látod?! Mindenki jól járt. Vagy nem? És nem lesz unalmas az esténk sem. - kacsintottam rá mosolyogva.

- Mit eszeltél ki, halljam!

- Ugyan édesem, hisz magad mondtad neki, hogy a mi meghívásunkat fogadták el, nem az enyémet. Éreztem, hogy te is szeretnéd megismerni azt a helyes kis barnát.

- Ne téríts szívem. - fogta meg a kezem - Azt csak azért kellett mondanom, hogy ne látsszak bunkónak.

- Így meg olyannak tűnhet, mintha ezt előre megterveztük volna.

- Tényleg! Erre nem is gondoltam. Hogy az a…

- Nyugi szerelmem.  - ezzel kapott egy hatalmas csókot - De mi tudjuk, hogy ez nem terv volt.

Ölébe  pattanva és fenekem picit riszálva folytattam:

- Viszont… - kis hatásszünet és mélyen a szemébe nézek - Mi lenne, ha most megterveznénk, mihez is kezdjünk velük?!

- Ezt hogy érted? - vonta össze a szemöldökét.

- Tetszik neked az a nő, valld csak be nyugodtan, mert láttam, ahogy nézted a fotóját. Ugye szeretnéd szeretgetni!? Jó lenne őt megdugni!?

Ezt inkább kijelentésnek szántam, mint kérdésnek. Annak is vette.

- Tudod, hogy sose csalnálak meg.

Na ezen nagyon nevetnem kellett. Hiszen éppen most, a szeme láttára dugattam meg magam, nem is egyszer és ezt nem nevezi megcsalásnak. Persze én se azért tettem, csak így jött ki a lépés erre a napra.

- Édesem, ha előttem és a beleegyezésemmel csinálod, akkor az nem megcsalás. Csak szimpla élvezet lesz.

- De biztos vagy a dologban! Mi van ha nem akar velem szeretkezni? Ha nem tetszem neki?

- Ne becsméreld az ízlésem kérlek! - durcáskodtam - Nekem tetszel és szép férfi vagy, tényleg. Különben is azért terv a terv, hogy én is benne legyek. Mondjuk bemelegítem majd neked és rávezetem, hogy nem mondhat neked nemet, mert mind a hárman azt akarjuk.

- Ok. Lehet ez bejönne, de ha csak hárman akarjuk… A férje is ott lesz ám! Neki is lesz beleszólása.

- Persze. Tudom. Ma is belém szólt rendesen. - hahotáztam, miközben ő ismét elképedt.

- Várj csak! Téged elvarázsolt egy boszorkány vagy mi! Boszi! Hova tetted az én szende, szelíd majdnem prűd kis feleségemet?

- Prűd ám a tudod mid! Mindig is imádtam ha tetszem a férfiaknak, de az sokkal nagyobb elismerés, ha egy nő mutatja ki, hogy szépnek lát. Tudod, mi sokkal kritikusabbak vagyunk a saját nemünk tagjai iránt, mint a férfiak egymás iránt.

- Lehet. Gondolom ez azért van, mert közülünk senki nem tekint a másik pasira prédaként.

- Nem, de vetélytársként talán…

- Igaz. Hisz értetek mindig harcolni kell. De érted megérte harcolni.

Tudtam, hogy ezzel arra célzott, amikor úgy érezte elcsábíthatott az akkori pasimtól. Soha nem árultam el neki, hogy azt a férfinak nevezett, kispöcsű, beképzelt hülyét amúgy is ott hagytam volna. Csak felpróbáltam pár alkalommal, aztán jobb híján, néha engedtem neki. Nem szerettem soha, csak a kémia működött nagyjából vele, de többször volt orgazmusom a nyelvétől, mint a farkától. Na és az anyagiak! Hagyjuk is… Mint ahogy meghagytam szerelmem abban a hitében, hogy ő választhatott magának engem. Ha együtt maradunk ez amúgyis lényegtelen kérdés, az önbizalmának meg felettébb jót tesz.

- Köszönöm. Tudod, hogy te vagy az életem értelme.

- Mint ahogy te is az enyémé. De nem gondolod, hogy a férj akadályokat gördíthet a terveid elé?

- Ahogy láthattad, azt az akadályt egy nő könnyen szét tudja törni. Hát még kettő nő! Csak ő a fontos. Ha őt megnyerem a tervünknek, akkor minden ok lesz. Ami még lényeges, hogy eszedbe ne jusson jelenetet rendezni, bármi is lesz. Persze csak ha akarod magadnak azt a nőt. - búgtam hízelkedőn.

-Boszorkány!

-Lehet. De nem gonosz és valld csak be, neked is tetszik az ötlet!

- Igazad van. Fantáziának jó, de a megvalósítás…

- Miért ne élhetnénk meg néha a magunk álmait? Az élet rövid és ha most alkalom nyílik esetleg rá és kihagyjuk, lehet soha többé nem adódik majd ilyen lehetőségünk.

- Részemről rendben. De miből gondolod, hogy sikerül annak a csinos barna nőnek kedvet csinálnod hozzám?

- Azt bízd csak rám szívem.

- Soha nem gondoltam volna, hogy az én kis feleségemnek leszbi hajlamai lennének! - kacagott párom.

Gyengéden arcul legyintettem ezért a beszólásáért és ráöltöttem a nyelvem.

- Mivel nincsenek is. Ebből is látszik, mennyire nem ismerik a férfiak a nőket!

- Ez természetesen igaz és bizton állíthatom minden férfitársam nevében, hogy a nőket nem megismerni akarjuk, hanem elsősorban szeretni.

- Azért erre ne vegyél mérget. Nem minden pasi szereti a nőket!

- Drágám én a férfiakról beszéltem, nem a melegekről. Ők egy külön kategória.

- Csakúgy mint a leszbik. Látod?! Már meg is cáfoltam az előbbi állításod, hogy leszbi lehetnék, hiszen téged szeretlek, akiről egészen biztosan tudom, hogy férfi.

Ezzel meg is markoltam férfiassága bizonyítékát, nyomatékosítani próbálva, hogy valóban igazat szóltam.

- Hoppácska! - nevettem rá - Azt hiszem ennél nagyobb bizonyítékra nem is vágyom. De erre aztán nagyon!

- Te kis telhetetlen! - csiklandozott meg, majd élvezetes módon levezette a felgyülemlett feszültségünket.

Igen. Nem csak a sajátját. A gondolat, hogy el kell csábítanom azt a kis barnát, engem is tűzbe hozott. Őt meg gondolom az, hogy milyen érzés lenne már benne lennie. Rádöbbentem, hogy szeretném őt látni kefélés közben. Igaz, láthatom, amikor csak akarom, de most más nővel szeretném látni dugni. Féltékenység bujkált-e bennem? Igen. Ezzel együtt mégis, akartam őket látni szeretkezni. Magam se tudom miért. Talán ezért is fogalmazódott meg a terv bennem úgy, hogy én legyek a nőnél az első. Ha párom csak a második, akkor nem leszek féltékeny. Talán. Az eszembe se jutott, hogy esetleg nem sikerül a terv. Vagy az, hogy másképpen is alakulhat a dolog. Nem gondolkodtam lényegtelennek tűnő részlet kérdésekről sem. Csak a cél volt előttem. A kép, amit akkor elképzelni se tudtam: hogy miként viselkedik férjem, szerelmem egy másik nővel aközben.

 

A megbeszélt időre megérkeztek kedves vendégeink. Barbara, a barna hajú, barna szemű nő, félig átlátszó csillogó flitterekkel kirakott, lila estélyi ruhát viselt, alatta hollófekete bikinialsó és ugyancsak fényes-fekete alkalmi cipő emelte ki karcsú bokáját.  A cipő magas, de nem tűsarkú cipő volt. Melltartó nélkül is hetykén álltak a mellei a pánt nélküli ruhában. Nyakában csillogó vékony lánc és derekán valamint karcsú bokáján ugyanilyen.  Fitos orra, érzéki de nem túl vastag ajkai hercegnői megjelenést kölcsönzött neki. Magamban bókkal illettem a megjelenését és én is elismerő pillantást kaptam tőle.

Bemutattak egymásnak férjeink és ők is üdvözölték egymást. Barbival egyből puszit váltottunk, mint akik régóta bizalmas viszonyban vannak.

Kellemes hangulatban folyt le a vacsora és utána is a bor a torkunkon, ami meghozta a kellő hangulatot egy kis beszélgetéshez. Barbival félre vonultunk, magukra hagytuk a férfiakat és ismerkedtünk. Hamar rájöttünk, hogy jó barátnők is lehetnénk. Semmi különös, semmi szikra, vagy vágy nem volt, csak egyszerűen élveztük egymás társaságát. Sok téma szóba került, család, divat terhesség és sok mindenben egyet is értettünk. Természetesen a férfiak is szóba kerültek, na meg a szerelem. Elmondta, hogy ő szerelmes a férjébe. Ennyit én is elmondhattam szerencsére. Más volt ugyan az ízlésünk ezen a téren egy kicsit, talán ezért is kérdeztem rá, hogy milyennek találja ő, páromat?!

- Hát nem vonzó?

- Na igen. Ha nem lennék szerelmes Paliba, talán jobban szemügyre vettem volna.

- Nézd csak meg nyugodtan. Nincs abban semmi rossz.

Azzal dícsérni kezdtem férjem különböző "alkatrészeit" amiről tudtam, hogy más nőknek is megakad a szeme. Neki is csillogni kezdett, de szemérmesen lesütötte amikor rá néztem.

- Figyelj. Lehet, hogy unatkoznak a fiúk nélkülünk. Menjünk oda hozzájuk és akkor közelebbről is megnézheted.

- Menjünk, de nem azért. Innen is látom, hogy jól választottál.

- Köszi.

 

Ezután táncoltunk lassú és gyors zenére is, majd elpilledve a melegtől és a tánctól leültünk egy italra. A hangulat annyira feldobódott lett, hogy a fiúk vehemens koccintása közben Barbi ruhájára is fröccsent az italból. Kaptam az alkalmon és felajánlottam a ruhatáram. Bementünk a szobámba és büszkén mutattam neki a választékot. Egyben kíváncsi is voltam milyet vesz majd kézbe, mert egy ruha választás sokat elárul egy emberről. Neki egy csillogó ezüstszínű mini koktélruhán akadt meg a szeme. Felpróbálta, de sajnos nem az ő mérete. Kicsit bővebb volt és így nem hangsúlyozta ki karcsú alakját. Volt egy régebbi sárga, hasonló szabású mini ruhám. Azt ajánlottam, de az meg alig ment rá. Segíteni próbálva simogattam le rajta az anyagot. Eközben hozzáértem a melléhez is, aminek hatására rajta apró remegéshullám érződött. Nem húzódott el, én meg kíváncsi voltam, jól éreztem-e. Ismét végig simítottam, de most már céltudatosabban. Egy halk sóhaj és ugyanaz a remegéshullám volt a válasza. Lesütve tartotta a szemét. Megemeltem az állát és a szemébe néztem. Erősen csillogott a vágy benne. Ugyanakkor kételkedés is látszott rajta.

- Mi a baj? - érdeklődtem, azt gondolván, hogy megbántottam.

- Semmi. Csak…

- Akarsz beszélni róla?

- Most nem. Beszéljünk másról kérlek.

- Rendben.

Leültünk egymás mellé, de nem túl közel és ismét beszélgettünk. Semleges témaként felvetettem a munkahely dolgát. Mivel foglalkozik, szereti-e azt csinálni, stb. Elmondta, hogy pillanatnyilag nincs neki állása, bár lehetne, mert van diplomája és rövid ideig dolgozott is benne, de igazából sose szerette. Dolgozott máshol is, olyat amit szeretett csinálni, de abba kellett hagynia. Felcsigázta az érdeklődésem. Vajon milyen munka az amit muszáj abbahagyni? Hosszas unszolásomra végül elmondta élete rövid történetét, ami választ adott erre a kérdésre is.

Szülei átlagpolgárok, akik aránylag jól kerestek ugyan, mégse vitték sokra az életben. Mire Barbi tinilány lett, mindketten rászoktak az italra, ezért a lányuk taníttatása már anyagi gondok mellett kezdődött, ami az idő múlásával egyre rosszabb lett. Barbi albérletben lakott egy másik diáklánnyal, aki szemmel láthatóan jól el volt eresztve anyagilag, bár tudni lehetett róla, hogy az ő szülei se gazdagok. Barbi rájött, hogy a barátnője escort-lány és  pornóklipekkel reklámozza önmagát. Addig az ideig Barbara egy szerény, visszahúzódó, gátlásos lánynak tűnt mindenki szemében, aki csak a tanulásnak él. Senki nem is sejtette, micsoda energiák dúlnak benne. Látva mennyi pénzt lehet keresni, Barbi megpróbálta rábeszélni Tamarát, a lakótársát, hogy vigye magával, hogy neki is többpénze legyen. Persze Tamara kinevette. Nem is vette komolyan. Ekkor Barbara megkérte Palit, aki addig a napig barátjának tekintette a lányt és ugyanazt a szende-szűz típust látta benne, mint mindenki más. Attól a naptól viszont Barbi rájött, hogy ő tulajdonképpen egy szexistennő is lehetne és úgy is kezdett öltözni. Sokan viszolyogva fogadták ezt az átalakulását, de a többség örömmel üdvözölte, hogy végre megmutatja bájait. Egyre többen figyeltek fel rá, közben Palival és Tamarával szex leckéket vettek át. Tamara később Barbi unszolására elvitte magával és onnantól az "üzlet" beindult. Néha a két lányt együtt rendelték meg, de külön is sikeresek lettek a férfiak titkos igényeinek kielégítésében. Ha néha muszáj volt elmondani valakinek, miért is megy egy korukbeli lány idegen férfihoz házhoz, kézenfekvőnek tűnt az a magyarázat, hogy egyetemre járnak és ott meghatározott kérdőívek kitöltésével keresnek mellékesen pénzt. Ezt mindenki elfogadta, sőt, az idősebb férfiak óva intették őket a rájuk leselkedő veszélyektől. Az igazi veszély azonban a perverz férfiak voltak csupán. Szerencse kellett elkerülésükhöz, de nekik sikerült. A legtöbbször Barbara élvezte is ezeket a szolgálatokat. Változatosak voltak. Volt aki pusztán beszélgetni hívta őt, mert mással nem beszélhetett nyíltan erotikus dolgokról. Volt aki szerepjátékokra kérte őket ahol, mint például szobalány kellett kiszolgálnia, de akár Cleopatra szerepét is el kellett tudniuk játszani, aki dominaként uralja a férfiak testét, lelkét. Volt aki egy-egy alkalomra kérte fel barátjának, öccsének szülinapi ajándékként szánva őt. Egyszer olyan is akadt, ahol a 20 éves fiú édesapja rendelte meg a fiának, gyógyszerként, mert szerinte a fia beteg és azért nem érdeklődik a nők iránt úgy, ahogy az apa szerint kellene. Ennek a kalandnak majdnem rossz vége lett, mert kiderült, hogy a fiúnak van egy választottja, akit viszont nem akart apja tudomására hozni, inkább úgy tett, mint akit nem érdekelnek a nők. Azért Barbara szépsége nem hagyta hidegen és ha már apám nekem rendelt meg, hát jól megdugta. Természetesen a srác apjának azt kellett mondania, hogy nem volt sikeres a dolog, így az jogot formált az ellenszolgáltatásra amiért előre fizetett. Ezzel se lett volna baj, csakhogy a fiú közben rájuk nyitott és e csúf családi kalamajka kellős közepébe csöppent lány, alig tudott kimenekülni ebből a helyzetből. Ha nem álnév alatt dolgozik, bizony sok macerának nézett volna elébe.

De akadtak olyanok is , ahol igazi többes szexben lehetett része. Ezek nem mindegyike volt ugyan sétagalopp, de ezek fizettek a legjobban.

Barbara, amikor nem volt kielégítő a munka, azaz csak felkorbácsolták vágyait, de az orgazmus elmaradt, annak okán, hogy Pali megígérte neki a tanítást, mindig őt kérte fel pótlásra. Nem volt túl sok ilyen alkalom, a lány azonban egy idő után hiányolta Pali gyengédségét, akkor is, amikor pedig hozzásegítette a munkája az orgazmushoz. Barbi annak tudta be eleinte, hogy tanulás mellett ez a pénzkereset eléggé fárasztó, de később be kellett látnia, hogy ez a magyarázat nem helyénvaló. Addig is tetszett neki Pali, ameddig csak barátok voltak, de a szexleckék számára szerelembe csaptak át. Innentől vált élete nyomasztóvá. Szerette Palit, de ha elmondja neki és az megtudja azt is, hogy becsapta, mert már régóta nem szextanárként kellett neki, akkor mit tesz a fiú? Ráadásul ez a munka, nem is mindenki számára elfogadott. Mi lesz, ha Pali emiatt fogja vele megszakítani a kapcsolatot?

A semminél ez a kapcsolat is jobb. Úgy érezte belehalna, ha a fiú többé nem állna vele szóba. Azonban azt is tudta, hogy többre vágyik.

Egyik tanítási alkalom után, a lány végülis elmondta Palinak, hogy igazán szereti és nem csak mint barátot vagy segítőt látja benne. A fiú persze viccnek fogta fel, bár egy ideje ő is ugyanúgy érzett Barbi iránt. Az is lehet, hogy régebb óta mint Barbi, sőt az is lehet, hogy már barátként tudták ezt, csak egyik se merte bevallani, még önmagának sem. Ez ugyan nem derült ki újdonsült barátnőm beszámolójából, csak bennem merült fel lehetőségként.

Barbi ekkor úgy döntött, lesz, ami lesz alapon, hogy mindent elmond a fiúnak és ráhagyja a döntést. Pali meglepődött, de ezt se hitte el neki. Abban maradtak, hogy mindketten átgondolják az egész kapcsolatukat és később közösen döntenek arról, mi legyen, hogyan tovább.

Közben Palit nem hagyta nyugodni a dolog és valahogy kiderítette a lányok álneveit meg az ügynökség adataiból azt, hogyan lehet őket megrendelni. Persze Palit nem Tami érdekelte, csak Barbi. Azzal igazolta magát önmaga előtt, hogy megmondhassa a lánynak, nem mondott igazat neki. Mert ha a munkája nem igaz és mondjuk szobalányként rendelhető csak meg, akkor az se lehet valós, hogy őt szereti. Abba nem gondolt bele, mi lesz, ha tényleg így lesz és az ellenkezőjébe sem. Öt haverja, diáktársa bulit szervezett. Pali szülinapját akarták megünnepelni. Pali felhasználva egyik barátja nevét, megrendelte a lányt csoportos takarításra. A rendelést visszaigazolták, amint megkapták az összeget. Pár nap múlva volt esedékes a buli, azonban Pali úgy intézte, hogy ő később érjen oda az eseményre. Bevallotta barátjának, hogy az ő nevét felhasználva rendelt nekik egy lányt, aki mindenre kapható és szeretné, ha bemelegítenék neki mire ő odaér.

- Bármit tehettek vele - mondta, - csak ne élvezzetek bele. Az csak a szülinapos kiváltsága.

- Ok haver. Nyugodtan bízd rám a dolgot.

Mire Pali odaért, egészen jól sikerült a bemelegítés. Barbi nem ismerte ezeket a srácokat és csak átlagos munkának fogta fel. Nem voltak ellenére, hisz korabeli csinos fiúk voltak. Jöttek is az orgazmusok miközben egyszerre hármukat elégítette ki a testével. Éppen egy ilyen orgazmust szakított félbe Pali megjelenése. Barbi sikított, Pali ordított.

- Soha ilyennek nem láttam őt azelőtt és azóta sem. Szabályosan félredobált mindenkit, pedig a legtöbb fiú súlyosabb volt mint ő maga. Aztán lekevert pár pofont nekem, hazavitt és napokig nem láttam, nem is hívott. Megpróbáltam én elérni, de az is sikertelen volt. Egészen kétségbe voltam esve, de nem tehettem semmit. Persze másnap visszatértem oda, ahol előző nap voltam és megtudtam nagyjából ezt, amit elmondtam. A srác azt mondta sajnálja és ő se tudja, mi üthetett Paliba, mert neki se sikerült elérnie. Megígérte, ha tud róla bármit, értesít. Szerintem addigra levette, hogy Pali nőjét dugták meg többesbe. Azt ugyanúgy nem értette, hogy Pali miért ajándékozott nekik engem és utána miért neheztelt rájuk ugyanezért. A srác azt se értette, hogy miért mondta nekik, hogy engem egy ügynökségtől rendelt, miközben szemmel láthatólag belém van zúgva. Utóbbit nem hittem el, de nem világosítottam fel, hogy az ügynökség igaz.

Pár nap múlva ugyanaz a srác hívott. Csak annyit mondott azonnal menjek oda hozzá, mert nagyon fontos. Ezzel letette.

Gyorsan kaptam magamra egy melegítőt és lóhalálában mentem. Rekordidő alatt  odaérve a srác nyitott ajtót és ugyanabba a szobába mutatott, ahol nemrég grupiztunk. Annyit mondott csak menj be, azzal ő máshova ment. Félve nyitottam be.

Pali egy ágyon feküdt hanyatt, szemei lehunyva, arca sápadt, beesett volt. Megijedtem, hogy mi baja lehet és mint egy őrült rohantam hozzá. Nem is rohantam, kb két ugrással mellette termettem és megráztam őt, majd ráborulva sírtam. A következő amire emlékszem, hogy alatta fekszem és eszelősen dug és csókol. Egy-egy csók között pedig azt hörögte, hogy miért. Meg kellett volna ijednem tőle, annyira elborult volt a tekintete. Ehelyett én boldog voltam, hogy semmi baja és testem is lelkesen üdvözölte őt. Teljesen leszorított, ellent mozogni sem volt lehetőségem, hogy tudassam vele, én is akarom és szeretem őt. Fájnia kellett volna az erőszakosságának, de nem fájt, ellenkezőleg. Egy orgazmushoz máskor nyolc-tíz perc kell néha sokkal több is. Akkor rekordidő alatt, fél perc után volt meg és sorra jött a többi is. Éreznie kellett, hogy nekem jó volt és talán elég is lett volna annyi, de nem hagyta abba. Számolatlanul jöttek az orgazmusok, szinte egybefolytak. Nyüszítettem, sírtam a boldogságtól.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, nem érzékeltem az idő múlását. Arra éreztem késztetést, hogy viszonozzam neki azt a sok kellemes érzést, amit tőle kaptam. Hiszen hogyan máshogyan bizonyíthatnám, hogy szeretem és nem haragszom, meg hogy én is ugyanúgy akarom őt? Mai napig nem tudom, honnan szereztem akkora erőt, hogy egy pillanat alatt fordítottam testhelyzetünkön és már én lovagoltam őt vadul csókolva közben. Nem lehetett egyszerű művelet, mert az ágy is keskeny volt, mégis sikerült. Ma megemelni se tudnám, ha akarnám se.

A vége az lett, hogy rövid időn belül magamba élveztettem. Nem szálltam le róla, pedig éreztem jelét annak, hogy jó lesz neki. Egyszerűen kellett nekem, akkor is ha gyerek lenne. Igen. Talán akartam is tőle gyereket abban a pillanatban, mert nem hittem el még akkor sem, hogy kelleni fogok neki ezek után és úgy lenne ami rá emlékeztet. Egyébként is csak tőle kell gyerek. Ma is. Akkor is. Azóta is.

Talán nem kellett volna ennyire részletekbe menően elmondanom ami történt, de azt akartam, hogy te is megértsd, amire én akkor, abban a pillanatban jöttem rá. Ez pedig az volt, hogy beteg vagyok. Szexmániás ha úgy tetszik. És nem gyógyítható. Honnan ez a gondolat? Hát onnan, hogy szinte bárkivel jól tudtam érezni magam. Még Tamival is. Igen, egy nő érintése se okoz bennem kellemetlen érzést. És előbb amikor megérintetted a melleim. Akkor is ezt éreztem. Megkívántalak, de lemerevedtem, mert ilyenről eddig nem volt szó közöttünk. Amikor másodszor is megsimogattál, akkor már tudtam, hogy elmondhatom neked, mert nem vetsz meg érte. Persze ez nem jelenti azt, hogy bármi is kéne történjen közöttünk.

- Nos, ennyi őszinteség után, azt hiszem én is tartozom neked egy vallomással és remélem te is megértő leszel.

Azzal bevallottam neki a délelőtt történteket. Semmilyen részletet nem hagytam ki és azt sem, hogy nem ismertem magamra abban a nőben, aki ezt tette.

- De továbbra se érzek semmi bűntudatot miatta.

- Azt hiszem megértelek. Talán meg is éreztem valamit ebből, amikor Pali telefonált, hogy teljesen idegen emberek hívnak meg minket. Elég lelkesnek tűnt a hangja. Nem, nem ez a helyes kifejezés, de nem jut jobb az eszembe.

Vártam, hátha folytatja. Közben megfogtam a kezét és simogattam a kézfejét bátorítólag. Vagy bocsánatkérésképpen!? Nézett rám, de nem mondott többet.

- Nem haragszol, hogy elcsábítottam a férjed?

- Haragudnom kéne azok után, amit előbb hallhattál rólam?

- Nem tudom. Talán nem. Viszont szeretném valahogy jóvá tenni ezt. Arra gondoltam…

Itt megálltam és kis szünetet tartottam, hogy lássam kíváncsi-e az ötletemre. Érdeklődve pillantott rám, hát folytattam.

- Úgy gondoltam, hogy kellő viszonzás lehetne, ha te is megtehetnéd ugyanazt, amit én tettem velük ma. Mit szólsz?

- Részemről nem lenne akadálya és Palit is rá lehetne venni. De vajon férjed, hogy viszonyulna ehhez? Lehet nem is tetszem neki, vagy más miatt nem kellenék. Nem kockáztatnék egy olyan szitut, mert eléggé megalázó lenne.

- Ugyan! Efelől ne legyen kétséged. Elárulom neked, hogy amikor Pali mutatta a tableten a fotódat, párom szeme vágytól csillogott és szerintem az utána következő szeretkezésünkkor rád gondolt.

Inkább az a kérdés, hogy te mit gondolsz erről. Akarod-e ezt a viszonzást vagy sem?

- Hogy akarom-e? Te nem értettél meg! Ha valakin megérzem, hogy megkíván bennem is felébred a vágy.  Ki mondta, hogy van ilyenkor szabad akarat? Mert nekem ugyan nem telik olyanra. Ha érzem a másik vágyát nincs választásom. Ha felkelti bennem a vágyat akkor én is akarom őt . Ahogy előbb nálad is ezt éreztem. Akarlak téged, de ha neked kellemetlen, akkor semmi nem kötelező, csak én szenvedek ettől.

- Hát ne szenvedj! Senki nem tart vissza, viszont tudnod kell, hogy sose voltam másik nővel. Ha így is tudod mit kell tenned…

- Ugyan! Te is tudod. Ugyanaz jó nekem is, mint neked. Majdnem olyan mint a maszturbálás, de mégis más. Ettől még nem leszek leszbi és te sem.

- Háát… Nem is tudom. Egy próbát megér talán. Ha nem esik jól, majd abbahagyjuk, ok?

- Biztosan jó lesz.

 

És rövid idő után kiderült, hogy tényleg mindkettőnknek jó lett. Ettől viszont nem csökkent bennünk a vágy férjeink után sem. Rá is kérdeztem Barbira.

- Szerinted mit szólnának a kanok, ha ezt a bemutatót előttük is megismételnénk?

Nevetve azt válaszolta, hogy:

- Talán derítsük ki!

Úgy tettünk, mint akiknek időközben zuhanyozni támadt kedvük. Úgy meztelenül átvágtunk a nappalin és mosolyogva, fenekünket riszálva parádéztunk a srácok előtt. Egy gyors zuhany után, nedves testtel léptünk ismét színre. A törölközést bent ejtettük meg. Kéjesen sóhajtozva egymás testét törölgettük. Közben fél szemmel oda sandítottunk néha a férfi társaságra. Erre az időre ők is könnyítettek a szerelésükön. Gondolom megegyeztek abban, hogy ha mi megengedhetjük magunknak a meztelenkedést, tőlük se veszi ki furán magát a dolog, ha háziköntösben fogadnak minket visszatértünkkor.

Barbit leültettem egy fotelbe és előbb hasát, majd combjait törölgettem térden állva. Ellenőriztem a combja belső felét is, maradt-e ott még nedvesség. Rátértem a puncija törlésére, persze ott csak imitáltam a dolgot, bár annak belsejéből egyébként is mindig pótlódott volna a nedvesség. Kis ideig szemléltem kell-e még dolgozni rajta, majd lemondó sóhajjal szóltam:

- Drágám, segítenél? Nem boldogulok bizonyos helyeken a törölgetésssel.

Odaintettem magamhoz, lenyomtam térdre Barbi elé és fejét annak puncijára toltam. Tudta a dolgát és jó munkát is végzett, újdonsült barátnőm egyre erősödő sóhajait hallva, hát ráhagytam a további teendőket. Pali hatalmas szemeket meresztett és már nyitotta volna szólásra a száját, ám hozzálépve ujjamat ajkára tettem és halkan ennyit mondtam:

- Hagyjuk őket kérlek.

Hogy meggyőzőbb legyen a figyelem elterelésem, testemmel hozzásimultam. Ez hatott. Azonnal rámarkolt a mellemre én meg a farkára és egy másik fotelbe ültettem és az ölébe helyezkedtem kényelmes rálátást hagyva magunknak Barbiék műsorához. Nem engedtem Palinak sokat, csak simogatásokat. Bár el tudtam képzelni a fenekem alatt meredező farka miatt, hogy ez neki most elég kényelmetlen lehet. Csak akkor engedtem a puncimhoz dörgölni Pali farkát, amikor a szomszéd fotelben a műsor ahhoz a részhez ért, hogy párom keménysége eltűnt Barbi puncijában. Ekkor ugyanis fel akart állítani a fotelből és ezt nem hagyhattam. Szeméremajkaimmal csúszkáltam vaskos dorongján és ez hatásos figyelem elterelésnek bizonyult. Nem fogadhattam magamba még, mert a műsor minden percét látni akartam.

Eddig minden a terveim szerint ment. De csak addig a pillanatig, ameddig Barbiék pozíciót nem váltottak. Párom került a fotelbe és Barbi lovagolta őt meg keményen. Ekkor Pali nem bírta tovább és úgy döntött, muszáj besegítenie felesége kényeztetésébe. E páros kényeztetés hamarosan Barbi sikolyait eredményezte, amiből arra jutottam, hogy a fiúk összjátéka sikeresnek bizonyult. Hogy teljes legyen a műsor - no meg, hogy mindenki lássa: nem neheztelek én senkire a helyzet miatt - odaléptem hozzájuk és szájon csókoltam előbb Barbit, majd sorban a fiúkat is. Utóbbiaktól cserébe kaptam seggre-pacsit, amit természetesen vehettem ígéretnek is. Annak is vettem és be is váltották, de nem részletezem, mert ez csak egy karakterlap.

 

Igen, annak készült. Barbaráról. Benne van a neve, hogy ki ő. Mit akar? Hát kigyógyulni a képzelt "betegségéből". Mi ugyan tisztában vagyunk vele, hogy az nem betegség, csak felfokozott vágy. De őt erről sohasem fogjuk tudni meggyőzni és ő ebből így soha nem is fog "kigyógyulni", hisz nincs is miből.

Úgy érzem a leírásban szerepel némi előélet is és válaszok a többi karakterlappal kapcsolatos felvetéseidre, kérdéseidre. Ha valamit kihagytam majd írd meg. �

Szólj hozzá